Főoldal E-mail

Aktualitások

VILÁGJÁRÁS CSÓKA GÉZÁVAL az online térben! 2. rész -Suchou, "Kína Velencéje"

2021.02.20.

 

VILÁGJÁRÁS CSÓKA GÉZÁVAL az online térben! 2. rész -Suchou, "Kína Velencéje"
 


 

photos.app.goo.gl/Zf5e6LydE2b5pg7o8

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓ: A bevezető elolvasása után a hosszú, kék színű linkre kell kattintani, majd kinagyítani a megjelenő képek közül az elsőt. 

 


 

Kedves Barátom, Ismerősöm…


elkezdünk egy 17 napos körutat a klasszikus Kínában. Shanghaitól
távolodva Kelet felé hatalmas vizes területek vannak, alkalmasak a
rizs termesztésére.

Kezdetben, mondjuk 1500 évig a fogyasztók, az igazi, han etnikumú
kínaiak is itt éltek. Két fővárosuk, a pár nap múlva sorra
kerülő Nanking és Hangchou is előttünk van. Később, 1200 után
a mongolok első dinasztiája (Kublaj kán-kínai császár és tsai)
Mongóliához közel, Kína szélére tette a fővárost, ez lett
Peking.

A rizs innen odaszállításához épült meg a Nagy csatorna.
Suchou (szucsu) csak egy 50 000-es város volt, a közeli fővárosban
nyugdíjba menő (45-50 évesen) főhivatalnokok itt szépséges
kerteket építtettek.
Most 6 millió lakosa van. Az óvárosból nem érdemes kimenni.

 Nagy hidegben, havas esőben érkeztem, a vasútállomás valahol a
 széles mezőn volt. Elindultam egy járdán a belváros felé,
 bíztam a szerencsében. Egy kilométer múlva megkérdeztem egy
 járókelőt, merre van a Metró. Egyik tanulságos esetem lett
 belőle.

A kínai nyelvben egy magánhangzónak, mondjuk az i-nek négy fajta
kiejtése van, A hangmagasság végig emelkedik, süllyed, emelkedik-
süllyed és süllyed- emelkedik. Esetleg kipróbálhatod, hogy megy
ez egy röviden mondott i-ben.

 Kérdésem a metró=ditie (ejtsd ti-tie) –re vonatkozott. Hamarosan
 6 fő gyűlt körém, szerencsére volt köztük egy mopedes Hölgy
 is, aki végül elszállított.

Az még messze volt. A 6 derék ember tanakodott, egymástól is
 kérdezgetett Én időnként ismételtem a titiét, sőt-bizonyára
 hiba volt – mutattam is, hogy valami bemegy a föld alá. Akár
 vakond-kutatónak is gondolhattak, havas esőben. Így értekeztünk
negyedórát, amikor egy 50-es hölgy a homlokára csapott: titie! Egy percen belül az említett Mopedes Hölgy már az autók között
slalomozott velem. Hogy a fémvázas hátizsákommal együt
megmaradjak a motoron, fagyottan is úgy ragaszkodtam hozzá, mint
felnőtt életemben más nőhöz soha.
Messzemenő következtetésekre jutottamam a kínai nyelv terén: a
szóírás, a magánhangzó négyféle kiejtése, az igeidők hiánya,
a ragozás mellőzése…nem nekem való.

Suchou annyira Velence, mint amennyire Kína éppen Olaszország. Itt
még mindig a zárt épületben étkezés félős rabja voltam de
kezdtem már kifelé nézegetni. A 30. kínai nap után utcai
étkeztető asztal vagy pavilon esetén egy kritérium volt: van-e
macska az asztalon?

Mit látunk a képeken?

1-12 ezek még megkésett Shanghai-i képek, mert aki keres, az rendezgetés közben talál. Úttörőavatás, eredményhirdetés.
Munkás védi követ, („a proletariátus fegyverét”) markoló,
sebesült társát. Kedvencem a 7. képen ábrázolt katona, aki
hátán puskával, kezében csákánnyal védi és építi a szocialista jövőt. A mellette álló kis bronz paripa 3000 éves,
> valójában bogrács-állvány, kultikus célra. A piros sapkás
> legényke nagypapája nagyon örült, hogy nekem is tetszik az
> unokája. Keleten egy ilyen gesztus a szívhez vezető legbiztosabb
> út.
>
> 13-36 Kína Velencéje, régen csak csatornák voltak az utak, utcák.
> Amikor az ételeimet fényképeztem és somolyogtak a mellettem
> lévők, mondtam nekik, hogy ha mérgezést kapok, ezt fogom
> megmutatni az orvosnak. Megesett, hogy nem értették a viccet. A két
> pagodát nagyon hirdették, talán a koruk jelentős. Itt (is)
> sajátos a kor értelmezése, inkább azt jelenti, hogy 1300 éve itt
> torony ált, de annak a mostani lehet az 5., az alapoktól a tetejéig
> új utódja.
>
> A fekvő Buddha után „A hálók mesterének kertje” nevű
> szépség következik. A kínai kertművészet 1000 évvel előbb
> kezdődött, mint amit mi „japán kert”.nek nevezünk. A barna
> emeletes ágy alsó része az én zugom. Nem voltak szobatársaim.
>
> 37-44. kép, vége a barna táblánál van. Két fős zenekar a
> parkban, járókelők –énekesek. Az ilyen számomra a legkedvesebb
Leültem tőlük 10 méterre egy padra és sokáig néztem,
hallgattam őket. Minden tevékenység értékéhez hozzáadódik a
környezet (+ vagy -), arra sem volt panaszom. A fekete pulóveres
hölgy egyszer már el is haladt előttünk, visszafelé jövet
szerencsére megállt és nótákat rendelt. Egyszerre nagyot dobbant
a ruszofil szívem: Moszkvaparti esték… A második sor után,
szövegismeret híján elakadt. A természet irtózik a hiánytól
(ürességtől), azért 10 méterről, nagy hangerővel érkezett a
segítség:

Észli znali bi, kak mne dórogi
Podmoszkóvnie vécserá..

A piros kabátos Asszony és a takarásában levő (előnyös
külsejű) Hölgy fél percen belül, a szociális távolságtartás
teljes mellőzésével ölelgette az Orosz Barátot és
fényképezkedett vele.

Egyszemélyes esti utcai színház.

45-69 A barna tábla fölirata: Az eső suhogásának hallgatása
pavilon. Kína egyik híres helyén vagyunk: A szerény hivatalnok
kertje. A maga idejében Suchou belvárosának harmadát jelentette. A
képek most is azért ilyen fakók, mert nagy a szmog. A
képkiállítás képeit selyemszálakból „festették”. Sok volt
a látogató.

70-től a végéig: aranyban csillogó emléktárgy áruház, majd
elkaptam egy evő-fesztivált. Ahogy távoztam ebédidő lett, az
önkiszolgálóban agyon-fotóztam az ebédeimet, benne a
gőzgombócot. Tervezem, hogy a levélsorozat végére beteszem majd
naplómból azt a részt, amit hazafelé a Lufthansa gépen írtam.
Milyennek láttam akkor, német sör, skót whiskey, olasz bor és egy
mediterrán hidegtál után a kínai konyhát? A gőzgombócban hagyma zöldje van..

A végén, öklömnyi sás-kalitkában tücsök lakik.

Üdvözlettel: CsG.
PS: A Gyermek látogatása
Kedves Barátom, Ismerősöm, le kell írnom, ezt Neked is tudnod
kell! Ez volt számomra az adventi-karácsonyi időszak meghatározó
élménye, a fénysugár. A Pesti Tv-ben láttam, egy német
üzletlánc karácsonyi érzékenyítő kisfilmje, nem több 100
másodpercnél. A jelenetek sorrendje:

1)Németország, panell ház bejárata előtt Öreg Német csoszog,
fáradt, szomorú tekintet. Fölmegy a lakásába, egyedül van. Az
asztalon néhány fenyőágat rendezget,

ebből megtudjuk, hogy a Fény ünnepének napja van (régebben
Weihnacht=Karácsony)

2)U alakú lehet a ház, mert egyes lakásokból belátni a
szemköztibe. Ott népes afgán (pakisztáni, bangladeshi,
török…?) család készül a vacsorához. Nagy terített asztal,
sürgés-forgás, meleg zöld és barna színek. Az egyik Muszlim
Fiú, 12.13 éves, a függöny mellett kinéz az ablakon.
3) Szemközti lakásban Öreg Német ül az asztalnál, tekintete
rezignált, ráncai mélyek.
4)Muszlim Fiú kis kosárkát kap a kezébe és az asztal
finomságaival sietősen kezdi megtölteni.
5)Panell ház folyosója, egy kéz az egyik ajtó elé leteszi az
előbbi kosarat, egy ujj megnyomja a csengőt.

6)Nyílik az ajtó, Öreg Német arca. Meglátja a kosarat, arcán
hitetlenkedés, majd ellágyulás. Kinéz folyosóra is.

7)Muszlim fiút látja távozni, lassú, súlytalan lépésekkel. Fiú
megfordul, arca figyelmes. Egy másodperc után lassú fejhajtással
köszön. Folytatja útját, lépései lassúak, elnyújtottak,
lebegően álomszerűek.
Szárnya-legalábbis a ruházatán kívül – nem volt.